De mivel az ember a napja nagy részét ott tölti, így óhatatlanul is többet beszélgetünk egymással, ezáltal kialakul a szimpátia, a vonzódás és így már adott is minden egy munkahelyi kapcsolathoz. De vajon rendben van ez így?

Lényeges tisztázni, hogy két független emberről beszélünk-e, vagy esetleg valamelyik, netán mindkettő kapcsolatban él. Ez már akkor sem egy egyszerű történet, ha mindkét fél szingli, de ha esetleg valamelyik fél foglalt, akkor az komoly problémákhoz vezethet a magánéletben és a munkahelyen egyaránt. Szokták mondani, hogy házi nyúlra nem lövünk. Vagy mégis?

Munkahely vagy izgalmas terep a munkahelyi szexre?

A közös munka, a közös érdeklődési kör már nagyon jó alapot ad egy lehetséges kapcsolathoz. Általában elmondható, hogy a vezetés azért nem örül annak, ha a kollégák egymásba gabalyodnak, mert akkor nagy az esély, hogy nem a munkára koncentrálnak, ezáltal romlik a teljesítmény. Ezen felül gyakori a vezető - beosztott viszony is, ami külön konfliktusforrás, hiszen félő, hogy bizonyos esetekben nem születik objektív döntés. Vannak munkahelyek, ahol ezt szabályozzák, így már a kezdet kezdetén külön teszik a pár tagjait. Hazánkban ez még nem annyira elterjedt, de így is előfordulnak ilyen cégek, ahol ez fontos és kifejezetten figyelnek rá. Hiszen így nem lehet elfogult a vezető a beosztottjával, aki egyben a társa, valamint így a közösséget se demoralizálják a kivételezés által.

Az az egészséges, ha a külön tudják választani a munkát és a magánéletet, vagyis, egyik sem megy a másik rovására. Persze, ez egy elég nehéz dolog, hiszen dúlnak az érzelmek, tombolnak a hormonok, nagy a késztetés, hogy bárhol bármikor egymásnak essünk. Igen ám, de ezeket bizonyos korlátok közé kell szorítani, mert bár izgalmas, de korántsem etikus a munkahelyi szex.

Elvégre kit ne izgatna a lebukás veszélye, hiszen bármikor, bárki rányithat az enyelgő párra, így ez külön adalék az amúgy is kényes szituációhoz. Kicsit egyszerűbb a dolog, ha pár egyik fele rendelkezik saját irodával, ahová nem mindenkinek van szabad bejárása, bár itt is megvan a lehetőség arra, hogy pont a legrosszabbkor kopogjon be valaki egy fontos irattal, pont, amikor a legjobb lenne.

Hogy mi a megoldás?

Próbáljunk meg nem lőni arra a bizonyos házi nyúlra, vagy ha mégis muszáj, akkor állítsunk fel korlátokat, amiket nem lépünk át, hiszen a munkahely az mégiscsak egy olyan közeg, ahol nem igazán tolerálják az ilyesfajta kapcsolatokat.

Éppen ezért, ha hosszabb távra tervezünk, mind egymással, mind a munkahellyel, akkor érdemes a pikáns részeket otthon intézni, benn pedig csak egy kollegiális viszonyt fenntartani, az is épp elég izgalmas. Elvégre az is lehet inspiráló, hogy egész nap egy átlagos munkatársként beszélünk egymással, de itt-ott elrejthetünk néhány apró utalást az előző estére, esetleg egy lopott csók egy elhagyatott folyosón, épp eléggé fel tudja dobni a napot. Aztán hogy otthon hogyan tovább? Az már egy másik cikk témája marad…