A Pécsi Ítélőtábla részben módosította a korábbi, a Pécsi Törvényszék által hozott ítéletet, így Péntek László 40 év múlva, feltételesen helyezhető szabadlábra. A táblabíróság Makai Lajos vezette tanácsa megalapozottnak találta a Pécsi Törvényszék idén áprilisban hozott határozatát, amelyben a vádlottat aljas indokból elkövetett emberölésben és kifosztásban mondta ki bűnösnek, nem látta azonban indokoltnak, hogy a legsúlyosabb büntetést szabja ki vele szemben.

Makai Lajos szerint mivel feltételesen szabadlábra helyezhető a vádlott, ezért elutasítják a másodfokú eljárás felfüggesztésére vonatkozó védői indítványt, az ezzel kapcsolatos alkotmánybírósági eljárás elindítását. Szerinte az elsőfokú bíróság alapvetően helyes tényállást állapított meg, mindössze kisebb pontosításokat, kiegészítéseket végeztek az események sorában, s néhány stilisztikai megfogalmazást mellőztek.

Sértő és cinikus beismerés

Makai szerint a cselekmény sarokpontjai bizonyíthatóak, tényszerűen bizonyítható, hogy sértett lakásánál találkoztak, a Kiss Ernő utcán hangosan vitatkoztak, később Péntek megerőszakolta és meggyilkolta a lányt, ezután cigarettát vett. Kijelenthető: a tettes vallomásával szemben nem ismerte korábban a lányt. „Az embert más biológiai lényektől az különbözteti meg, hogy tud az ösztönein, szexuális vágyain uralkodni, működnek benne az erkölcsi fékek, ezek azonban nincsenek meg Péntek Lászlónál” – mondta a bíró.

„A beismerő vallomásai között volt sértő és cinikus is, amelyek minden alapot nélkülöznek, és taktikázott is a vádlott, de ez a mutatvány nem jött be” – hangsúlyozta Makai, aki szerint ezekkel csak hárítani akart a vádlott. Ezzel együtt hozzátette: a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztést csak kivételes esetekben alkalmazhatja a bíróság, többszörös gyilkosok esetében például, ezért megfelelő mértéktartás kell a bíróságok részéről. „Nem szabad, hogy közvélemény nyomása alapján döntsenek, ami közrejátszott a törvényszék ítéletében” – magyarázta.

A védelem enyhítést akart

Tuza Péter védőügyvéd több mint egyórás beszédében a 30 éves szabadságvesztés, illetve a 25 év múlva történő feltételes szabadlábra helyezés lehetősége mellett érvelt. Utalva az elsőfokú bíróság ítéletére, kijelentette: nem lehet a társadalom igazságérzete alapján ítélkezni és egy 26 éves fiatalnak azt mondani: „Eddig volt, nincs tovább!” Ezt közölte ugyanis Antal Gábor bíró, a Pécsi Törvényszék ítéletének indoklásakor. Az ügyvéd ezt követően több, még 2008 előtt gyilkossági ügyben született döntést is felolvasott, amelyekben nem szabtak ki tényleges életfogytigtartó szabadságvesztést.

Az ügyvéd szerint Péntek nem kifosztotta áldozatát – éppen ez az egyik ellene felhozott vád –, hanem az új jogszabályok alapján szabálysértést követett el, amikor elvette a lánytól az értékeit. Azzal is érvelt, hogy a vádlottnak a gyilkosság napján, 2012. július 8-án nem kellett volna börtönben lennie – oda „csak” július 31-én kellett volna bevonulnia. Ez így nem lehet súlyosbító körülmény. Tuza hangsúlyozta: a Pécsi Törvényszék korábban „elbagatellizálta” a tettes beismerő vallomását, nem vette kellő mértékben figyelembe enyhítő körülményként, holott e nélkül nem tudta volna a nyomozó hatóság felderíteni az ügy részleteit.

Tuza szerint európai egyezményeket sért az elsőfokú ítélet, mert az alapján soha nem lehet ügyfelét szabadlábra helyezni, még feltételesen sem, holott nem követett el korábban erőszakos bűncselekményt, volt munkából szerzett jövedelme is. Felhozta annak a brit többszörös gyilkosnak az esetét, akinek ügyében a strasbourgi emberjogi bíróság kimondta, embertelen a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés.

Életfogytiglan

Péntek Lászlót a Pécsi Törvényszék áprilisban első fokon tényleges életfogytig tartó fegyházbüntetéssel sújtotta, tíz évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától és kötelezte mintegy 12,5 millió forint bűnügyi költség megfizetésére. Antal Gábor bíró az ítélet kihirdetésekor elmondta: Péntek László bűnös emberölés és kifosztás bűntettében, ezért a bíróság halmazati büntetésül – mint többszörös visszaesőt – életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítéli, melyből feltételes szabadságra nem helyezhető.

Bándy Kata 25 éves rendőrségi pszichológus 2012. július 8-án hajnalban egyedül, gyalog indult haza egy pécsi sörözőből, de otthonába nem érkezett meg. Családja és barátai a Facebookon is keresni kezdték, így rövid idő alatt nagyon sokan értesültek az eltűnéséről.

Holttestét július 11-én délután találták meg egy bokros területen. A rendőrök a helyszíni szemle során megállapították az idegenkezűséget, és a nyomozást aljas indokból elkövetett emberölés miatt rendelték el.

Beszámítható volt

Július 14-ére azonosították a gyanúsítottat P. László személyében. Egy napon át üldözték, majd július 15-én fogták el. Július 17-én P. László a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányságon tartott hétórás kihallgatásán részletes beismerő vallomást tett. Másnap a Pécsi Városi Bíróság aljas indokból elkövetett emberölés megalapozott gyanúja miatt elrendelte előzetes letartóztatását.

Dakos József, a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője július 21-én tartott sajtótájékoztatóján közölte: a férfi egyedül követte el tettét. A gyanúsított azt mondta, hogy szintetikus kábítószert fogyasztott a tett éjszakáján, és a drogra alkoholt ivott – közölte akkor a főkapitány.

Augusztusban az igazságügyi orvos és pszichológus szakértők egyértelműen megállapították, hogy P. László teljes mértékben beszámítható. A szakértők bódult állapotot sem állapítottak meg, szerintük kábítószer- vagy italfogyasztás sem befolyásolta beszámítási képességét.

Péntek László beismerte a gyilkosságot

A büntetőper 2013. február 18-án kezdődött a Pécsi Törvényszéken. Péntek László az emberölést már az első tárgyalási napon elismerte, de tagadta, hogy a nőt brutálisan bántalmazta és megerőszakolta volna. Azzal védekezett, hogy Bándy Katával már hetekkel a tett előtt megismerkedett, sőt intim kapcsolatba került. Vallomása szerint azért fojtotta meg, mert indulatba jött, mert a nő nem vállalta fel a kapcsolatukat.

Péntek László különböző vallomásai során azonban többször is ellentmondásba keveredett, melyeket a tanúkihallgatások csak tovább szaporítottak. Ezek egyike volt, amikor az utolsó tárgyaláson egy tanúként meghallgatott fogvatartott azt mondta, a vádlott egy autót ajánlott neki, ha azt vallja, látta őt és Bándy Katát együtt, s tudomása szerint erre mást is megkért.

Az elsőfokú ítélet április 5-én született meg. A törvényszék nem fogadta el Péntek László azon védekezését, hogy Bándy Katával már hetekkel a tett előtt megismerkedett. A bíró hangsúlyozta, ezt az állítólagos viszonyt cáfolták azok a tanúvallomások, amelyek szerint a fiatal nő, miután szakított vőlegényével, még nem állt készen egy új kapcsolatra, és az is, hogy a barátnőivel szívesen dicsekedő vádlott telefonjában semmilyen nyoma nem volt Bándy Kata fotójának, telefonszámának, ráadásul olyan napokat jelölt meg találkozások időpontjául, amikor a nő külföldön volt.

A bíró az elsőfokú büntetés indoklásaképp elmondta: Péntek László gátlástalan ember, akire a korábbi büntetései, a rá eddig kiszabott összesen nyolcévnyi szabadságvesztés semmilyen visszatartó erőt nem gyakorolt. Hozzátette: bűnöző életmódjából adódóan fokozott veszélyt jelent a társadalomra, és a bíróság nem lát arra esélyt, hogy valaha is hasznos tagjává válhat.