A nyolcvanas években kezdett divat lenni, majd később követelménnyé válni a nyelvvizsga. Akkor még alapvetően egyfajta, az úgynevezett „Rigó utcai” nyelvvizsga volt az elérhető, de ha volt is más, az is hasonló kaptafára futott. Szerencsére ahogy az idő előrehaladt, megjelentek újfajta nyelvvizsgák is, amiről az euroexam.org oldalon olvasható bővebb leírás. Miben annyira másak ezek az újfajta nyelvvizsgák és miért van ennek jelentősége egyáltalán?

Mi a gond a tradicionális nyelvvizsgával?

A tradicionális nyelvvizsgákat elsősorban azért érte sok kritika, mert feladat alapúak voltak és nem kompetenciát mértek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nem a beszélt nyelvi készségekre, és ezzel a való életben való boldogulásra treníroztak, hanem begyakoroltatták például, hogy kizárásos alapon megtaláljuk egy feleletválasztós tesztben a megfelelő megoldást.

Az ilyen jellegű teszteknek és feladatoknak igen kevés köze van ahhoz, hogy élőben hogyan használja valaki a nyelvet, de papírt kap róla, ha sikeresen teljesíti a feladatokat. Sokszor előfordult, hogy valaki begyűjtötte a nyelvvizsgát, megkapott vele egy állást, de a nyelvtudása használhatatlan volt éles helyzetben. Így állt elő az a helyzet, hogy a munkaadók egyre kevésbé követelték meg a nyelvvizsgát és egyre inkább saját maguk tesztelték a nyelvi készségeket. Ez pedig hosszútávon ahhoz vezetett, hogy a nyelvvizsgát ma már elsősorban bizonyos formális helyzetekben, például feltételi plusz pontszámhoz, vagy akár külföldi továbbtanuláshoz tudjuk használni.

Miben másak az új nyelvvizsgák?

A nyelvvizsgák új generációja szakított a feladat alapú teszteléssel és a nyelvi kompetencia mérésére tette a hangsúlyt. Megjelentek az egynyelvű vizsgák, megszűntek a feleletválasztós tesztek és inkább egy nyelvi helyzet megoldását mérik a vizsgán. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a vizsgán egy adott kommunikációs szituációban, például prezentációt vagy megbeszélést szimuláló helyzetben kell demonstrálni a nyelvi tudásunkat, vagy egy hírműsor hallgatása alapján kifejtendő kérdésekkel mérik a szövegértést.

Miért jó ez?

Az újfajta nyelvvizsgák végre garanciát adnak, hogy a vizsgát sikeresen teljesítő nyelvtanuló valóban boldogulni tud egy adott élő nyelvi szituációban. A nyelvtanulásnak pedig ez a célja, nem a nyelvi tesztek megválaszolása.