Városlista
2017. május 24, szerda - Eszter

A városról

Tamási várát először 1315-ben említik írások. Későbbi tulajdonosaiknak, a Tamássyaknak a vár adta a nevét.  Az 1541-ben törökök kezére került erődöt 1686-ban foglalták vissza Bádeni Lajos seregei. Ekkor az Esterházyak birtoka lett, akik magyarokkal telepítették be a települést. A Rákóczi-szabadságharc után a már leromlott állapotú várat 1777-ben lebontották. A köveiből épült fel a miklósvári vadászkastély is, amely ma magántulajdon. 1730-ban Tamási már mezővárosként szerepel, 1984-ben pedig ismét várossá nyilvánították. Legfőbb turisztikai nevezetessége a Várhegy alatt található termálfürdő, mely 2011 augusztusában egy modern, 4000 m²-es, 8 medencével, szauna világgal, élményelemekkel rendelkező  fedett fürdővel bővült. A fejlesztés annak az ability programnak a része volt, amely célul tűzte ki, hogy a kerekes székes és a mozgáskorlátozott vendégek a fürdő szolgáltatásait ugyanúgy igénybe vehessék, mint ép társaik. A vendégek elhelyezését  a fürdő mellett lévő kemping, panziók és a közelben épült két nyaralótelepen lévő közel 200 üdülőház szolgálja. Tamásiban van a Gyulaj Zrt. központja, mely a volt Eszterházy-birtokon gazdálkodik és vadásztat. A vállalat termálfürdőhöz közeli, 20 ha-os vadasparjában  a magyarországi erdők valamennyi nagyvadja megtekinthető. A mellette fekvő miklósvári parkerdőben horgásztó és teniszpálya is várja a vendégeket.  Az erdő vadbősége, az itteni vadászatok történelmi múltja keltette életre a „Trófea” vadételek országos főzőversenyét, melyet minden évben nagy sikerrel rendeznek meg Tamásiban. A Várhegy tetején lévő kilátóból a környék, a Tolnai borvidékhez tartozó szőlőskertek látványa tárul elénk. A március végi kistérségi borversenyen, s a hozzá kapcsolódó kulturális rendezvényeken a vendégek is megízlelhetik a legjobb tamási és környékbeli borokat. A város szép műemléke, a Kálvária-dombon álló Rozália-kápolna a XVI. századból való. Tamási másik egyházi látványossága az 1735-45 között épült barokk stílusú római katolikus templom.  Az egykori börtönből kialakított Kultúrák Házában kapott elhelyezést a Tamási Galéria, amelyben állandó és időszakos kiállítások tekinthetők meg, valamint a Helytörténeti Gyűjtemény, ahol a település múltja elevenedik meg.  Az augusztus 20-i ünnepségekhez kapcsolódóan rendezik meg az ország legnagyobb múltú, idén 55. alkalommal sorra kerülő lovas rendezvényét, a Tamási Lovasnapokat. A "Tamási Nyár" programsorozat minden évben tartalmas szórakozást kínál a városban és a környéken nyaraló külföldi és belföldi vendégeknek egyaránt. Az 50 éves, nemzetközi és hazai minősítéssel rendelkező Tamási Koncert-fúvószenekar fellépései kiemelkedő eseményei a településnek. A fejlesztések a kerékpáros turizmust is szolgálják, elkészült már a Tamásit Párival összekötő 6 km-es, valamint  Tamásit-Regöly közötti 6,5 km-es kerékpárút, amely a madárvilágáról nemzetközi hírű Pacsmagi-tavak mellett vezet el. 2012-ben megépül a rácvölgyi városrésszel összekötő vonal, valamint már folynak az előkészületei a Tamásit a balatoni kerékpárút-hálózathoz csatoló szakasznak is. 

Területe: 12891 ha, lakossága 8606 fő.


Városháza
A városközpont, a Kossuth tér – mely a kormányzó fiának, Kossuth Ferencnek 1910-es tamási látogatása után kapta a nevét – nevezetessége az 1927-ben épült városháza tűztoronnyal, amely ma a polgármesteri hivatalnak ad helyet. Az épület tervezője László Aladár szekszárdi műépítész, kivitelezője Takács János veszprémi építési vállalkozó volt.

 


Régi Járásbíróság
A Városházával szemben, a Gyulaj Zrt. székháza mellett található az 1928-ban épült hajdani Járásbíróság, udvarán a fogdával. Az épület tervezője Kollár Gyula budapesti építész volt, a munkálatokat helyi és környékbeli iparosok végezték. A 2007-ben felújított épület jelenleg helyi és megyei hivataloknak (KIK, NAV, ÁNTSZ,…) ad helyet.

 


Bíróság

 


A Sas és a Dám szobor
A római katolikus templom mellett,  a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. székháza előtt lévő parkrészen Várady Sándor, Munkácsy-díjas szobrászművész két  bronz alkotása tekinthető meg, a Sas-szobor, valamint a Dámvad-szobor. Az utóbbi az 1972-es vadászati világkiállításra készült művének kicsinyített mása.

 


Nagyboldogasszony Római Katolikus Templom
A műemlék jellegű templom 1735-1745 között épült, homlokzati toronnyal. Főoltárát Szányi Ferenc tamási plébános, később rozsnyói püspök készítette Budapesten 1789-ben. Az oltárképeket Olaszy Sándor festőművész alkotta 1936-ban. Figyelemre méltóak a barokk belső berendezései is: a rokokó szószék és az orgona, valamint a copfstílusú padok. A három boltszakaszos hajóval rendelkező barokk templom díszes oldalablakai közadakozásból készültek.

 


Evangélikus templom
A város főterének déli sarkán áll az evangélikus templom, melyet 1936-ban újítottak fel és toronnyal bővítettek. A templom különlegessége a XVI. századi orgonája, amely a Dunántúl legrégebbi, működőképes hangszere, amely műemléki védettségű.

 


Rozália-kápolna
A város egyik legszebb gótikus építménye  a Kálvária-dombon található műemléki védettségű Rozália-kápolna. A homlokzat előtti toronnyal, téglalap alapú hajóval épített kápolna a XVI. századból való. A szentély építésének ideje 1542. Többször átépítették, először a XVIII. században, majd 1896-ban. A megújítás alkalmával barokk és romantikus részletekkel gazdagodott. Oltárképe 1936-ig a római katolikus templom főoltárát díszítette. Nyaranta vasárnap esténként istentiszteleteket tartanak A kápolna mellett található Szent Vendelnek, a pásztorok védőszentjének a szobra és a kálvária.

 


Kultúrák Háza
A hajdani Járásbíróság udvarán lévő egykori fogda átalakításával jött létre a Kultúrák Háza. Földszintjén a Tamási Galéria található, amely időszaki és állandó kiállításoknak ad helyet. Ez utóbbi festményeit a tamási származású, s az USA-ban elhunyt Könnyü Ernő és családja adományozta a városnak. A főként néprajzi értékeket őrző helytörténeti gyűjtemény közadakozásból valósult meg, s az első emeleten található. A tetőtérben kapott helyett a Német Nemzetiségi Önkormányzat irodája, valamint a német testvérváros, Stollberg támogatásával kialakított két vendégszoba.

 


Városi Művelődési Központ
A Városi Művelődési Központ 1968-ban épült, 2007-ben a tamási Gulyás Róbert építészmérnök tervei szerint felújult és új épületszárnnyal bővült. Színházi előadásokat, pódium jellegű irodalmi műsorokat, koncerteket rendeznek benne. Az intézmény helyet ad  szakköröknek, kluboknak, különböző civilszervezeteknek, nyelvtanfolyamoknak, s   működteti a mozit is. A művház keretein belül működő amatőr művészeti csoportok – Tamási Koncert- Fúvószenekar, Pántlika Néptáncegyüttes, Iglice Népdalkör – szép sikereket érnek el a hazai és külföldi fellépéseiken.

 


Könnyü László Városi Könyvtár
A Tamási Városi Könyvtár 1952-ben nyitotta meg kapuit az olvasók előtt. A szűkös helyiségből 1978-ban új épületbe költözött, melyet 1999-ben felújítottak és bővítettek, s az intézmény felvette Könnyü László nevét. Napjainkban tágas kölcsönzőtér, olvasóterem, gyermekrészleg, zenemű- és videotár várja a vendégeket. Az E-Magyarország pontjaként internethozzáférést is biztosít a betérőknek. A könyvtár nyitott kulturális intézmény. Rendezvényeit (író-olvasótalálkozók, ismeretterjesztő előadások, gyermekrendezvények) az érdeklődők szabadon látogathatják. Sokoldalú szolgáltatásai (kölcsönzés, helyben használat, sikerkönyvtár, CD-lemezek, videokazetták kölcsönzése, hangfelvételek átjátszása, fénymásolás, relaxációs nyelvtanulás, tanfolyamok) népszerűek az olvasók körében. A könyvtár előterében található a névadó, Könnyü László portréja, Szatmári Juhos László szekszárdi szobrász alkotása.

 


Béri Balogh Ádám-szobra
Az 1977-ben átadott gimnázium kertjében áll az intézmény névadójának, Béri Balogh Ádámnak bronzszobra, amely Farkas Pál, szekszárdi szobrász alkotása, s 1980-ban avattak fel.

 


Mária-szobor
A templomkertben áll a város első köztéri alkotása, a Mária-szobor, amelyet 1806-ban Fligl András, fehérvári szobrász és aranyozó mester faragott. Tamási főterén állították fel, majd 1958-ban helyezték át jelenlegi helyére. Az önkormányzat, a lakosság és a Tamásiból elszármazottak adományából 2008-ban Koppány Zsolt és Ludányi Gábor restaurátor művészek felújították.

 


Szentháromság szobor
A római katolikus templom főbejáratához  közel, a Szabadság utca mentén áll az 1883-ban közadakozásból készült Szentháromság szobor, melyet Gerendai Béla budapesti szobrász készített.