A frissen publikált tanulmányból érdekes adatokra derült fény. Bublik Bence és Tóth István János „Rejtett lakossági jövedelmek kistérségi szintű becslése” című írásuk kiindulópontjaként átlagosan a GDP 18 százalékának megfelelő be nem jelentett jövedelem arányt feltételeztek. Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) elemezése azt vizsgálta, hogy Magyarország melyik kistérségeiben rúgnak lényegesen magasabbra a lakosság fogyasztási kiadásai a bejelentett jövedelmekhez képest. A fogyasztási szokásokat a villanyszámla, személygépkocsi-ellátottság, a járművek életkora és a kábeltévé használat aránya alapján határozták meg.

Laikusok által is könnyen belátható tény, hogy az utakon futó járművek átlag életkora és a lakosság jövedelme szoros összefüggésben állnak. A kábeltévé használat némileg kilóg a vizsgálat szempontjai közül, hiszen az nem annyira létfenntartási szükséglet, mint inkább a családok komfortérzetéhez szükséges szolgáltatás. A villamos energia klasszikus fogyasztási mutatónak számít, bár az is igaz, – elsősorban az energiatudatosság miatt – hogy a magasabb jövedelem nem feltétlenül jár magasabb fogyasztással.

A kistérségek jövedelmi viszonyainak feltárásakor az adózók számát, az egy főre jutó SZJA mértékét, a munkanélküliségi rátát, a vállalkozások számát az általuk fizetett helyi adók mértékét, valamint a közgyógyellátásban részesülők számát vizsgálták a kutatók.

A nyilvánosságra hozott számítások szerint a feketegazdaságból éves szinten 60-440 ezer forint közötti összeg jutna Magyarország minden egyes lakosára. A gazdaság azokban a térségekben a „legfehérebb” amelyekben a legmagasabbak a bérek. Ez fordítva már nem igaz, vagyis, hogy a legszegényebb régiókban lenne a legnagyobb a jövedelemeltitkolás. A kutatók rámutatnak, hogy a be nem jelentett jövedelmek magasabb aránya a gyéren lakott kistérségekben jellemző.

Tolna megye öt járása közül háromban az országos átlagot – vagyis a GDP 18-át - jócskán meghaladja a be nem vallott gazdaságból származó jövedelem. A tanulmány szerint Tolnából Tamási járásban van a legtöbb adócsaló: a rejtett gazdaság mértéke itt 28,1 százalékot tesz ki, ami azt jelenti, hogy átlagosan minden lakos évi 334,3 ezer forint be nem vallott jövedelemhez jut. Bonyhád környékén is hasonló a helyzet. Igaz itt „csupán” a jövedelmek 26,2 százaléka származik valamilyen adózatlan tevékenységből, viszont a kistérség lakosságának számára lebontva még így is sok, mintegy 330,7 ezer forint jut minden polgárra.

Tolna megye negatív dobogójának harmadik fokára 24 százaléknyi feketegazdaságból származó bevétellel Dombóvár járás került. Az itteni lakosok már valamivel kevesebb mint 300 ezer forint adózatlan jövedelemhez jutnak évente, egészen pontosan 296,5 ezer az egy főre eső bevétel. Szekszárd járás feketegazdaságból származó jövedelme alig tér el az országos átlagtól. A megyeszékhelyen és vonzáskörzetében 18,6 százalékot tesz ki a jövedelemeltitkolás, és ebből „mindössze” 244,6 ezer forint jut a környék minden lakosára.

Tolna megye „legfehérebb” kistérségét a Paks járáshoz tartozó települések teszik ki. Itt még az országos szinthez mérten is rendkívül „fehérnek” mondható a gazdaság: a teljes GPD 10 százalékát teszi csak ki, vagyis az Atomvárosban és környékén élők 142,1 ezer forint adózatlan jövedelmet tehetnek zsebre évente. Paks esetében egyértelműen látszik a tanulmány készítőinek azon állítása, amely szerint azokban a térségekben, amelyekben a bérek magasabbak, ott a lakosok kevésbé titkolják el az adózatlan jövedelmüket. Paks járás pedig az egy főre jutó korrigált becsült jövedelem tekintetében a maga 1,395 millió forintjával az ország legjobban fizető térségei között szerepel.